Katolikus egyház

Kunhegyesen már 1820-ban róm. kat. plébániát, alapítottak a mai Dózsa György utcában. Ekkor még elenyésző volt. a katolikusok száma a községben (kb. 30 fő). Az első plébános 1820-1850-ig Jenes Ambrus volt. A parókia is megépült. 1821-ben a mai templom környékén, de még nádfedeles kis parókia volt. A Visitátió Canonica, amely 1831-ig tartalmazza a róm. kat egyházközség történetét, már említést tesz olyan épületről 1821-ben, amelyet iskolai célra használtak és egyben kántori lakás is volt. Valószínű, hogy az első tanítója, aki Ruttner Benedek sarkadi születésű 31 éves ember volt, egyben a kántori teendőket is ő látta el. Az iskola a parókia közelében volt és - igaz több átalakítással - még 1983-ban is tanterem volt benne és 1984-ben lett lebontva. A kevés létszámú gyülekezet önerőből templomot építeni nem tudott, de még iskolát sem. A Helytartó Tanács azonban Pozsonyban már 1779-ben elrendelte, hogy Kunhegyes község egy róm. kat kápolna építéséhez telket biztosítson.
Ez a sürgős intézkedés a községben gyorsan terjedő ref. vallás ellensúlyozása érdekében történt.
A községi elöljáróság, a ref. templom közelében jelölt ki egy portát, amelyet viszont a katolikusok nem fogadtak el, mert az általuk lakott településtől távol esett Valószínű, egy kis fricska volt ez a porta kijelölése a katolikusok orra alá.
Ám kicsi a bors, de erős! - és a katolikusoknak lett igazuk, mert végül óhajuknak megfelelő helyen épült fel a kápolna.
A templom építése is napirenden maradt, amelynek patronálását báró Fischer István egri érsek vette kézbe. Hogy a templom minél hamarabb felépüljön Kunhegyesen, 1000 aranykoronát előlegezett e célra. Hagyatékában pedig még további 27000 aranykoronát biztosított a templom építéséhez. Az érsek 1829-ben meghalt.
Rajner Károly címzetes püspök 1829-ben, mint az érsek rendeletének végrehajtója, a templom építésének kivitelezésével, Homályosi Jánost szolnoki építészt bízta meg aki 25000 rénes forintért - 16-18. századi német pénzegység, amely 60 krajcárt ért - vállalta azt.
A templom 1832-ben már a mai helyén készen állt. (A Visitátio Canonica jegyzőkönyvében még 1831-ben nem található utalás a templom építésére, ami arra vall, hogy egy év alatt épült fel a templom.)
Pyrker László egri érsek ünnepélyesen szentelte fel.
Ennek a templomnak a felépítése nem járt annyi kálváriát mint a ref. templomé. Igaz, hogy itt a hatalom is, de az előlegezett pénz is meghatározta az építés ütemét Ugyanakkor a templom méretei is jóval kisebbek a ref. temploménál. Befogadó képessége kb. 800 fő, a torony magassága 27 m, az épület hossza 33 m, szélessége 11 m. Stílusa teljesen azonos a foktői ref. temploméval, amely Hild József alkotásai között van nyilvántartva mint műemlék.
A templomot: az Országos Műemléki Felügyelőség 8631-10-237/58. sz. határozatában műemlékjellegű építménynek nyilvánította. (História Domus jkv. alapján.)
Az egri Főegyházmegyei Hatóság Műszaki Csoportja 1969. augustus 15-i jegyzőkönyvében a következő jellemzést adja a templom stílusával kapcsolatban: „A templom teljesen magán viseli Hild építésének összes jegyeit. A templom 3 boltszakaszos mezővel fedett tér, impozáns belső kialakítással, szentélyben stallum (díszes templomi pad) és falburkolattal, fa oltárral és oltárképe a Szentháromság tiszteletére. Főhomlokzata a kaput közrefogó négy lapos falpillérrel és az ezáltal hordott timpanonos oromzattal, az oromfalazat attikaszerű kiképzéssel két terméskő vázával. Az attika felett félköríves ablakkal, a toronytest ugyancsak minden oldalon két-két falpillérrel, félköríves záródással, sima torony főpárkánnyal. Az oldalhajók ugyancsak lizénákkal tagozottan és félköríves záródású ablakokkal."
Tehát a leírás is a templom neoklasszikus stílusát igazolja, amely ma is egyik díszes építménye a városnak.
Az egyházközség új parókiáját 1903-ban építették meg, az első ugyanis még 1821-ben épült nádfedeles parókia volt.
A római, katolikus egyházközség plébánosainak nevét időrendben 1820-tól az egyház irattára őrzi:
1820-1850: Jenes Ambrus
1850-1859: Támár Imre
1859-1870: Fábry János
1878-1885: Vida Nándor
1885-1886: Kilián István
1886-1892: Boldizsár Benedek
892-1906: Kubicza Zajos
1906-1921: Nemes Antal
1921-1923: Teschler Béla esperes
1923-1933: Kocsis Sándor
1939-1951: Béres János
1951-1958: Máté György
1958-1959: ifj. Erős István
1959- Bollók Emil (1985-től esperes)

A r. katolikusok száma a XIX. sz. végén rohamosan szaporodott Kunhegyesen. Dr. Samassa József egri érsek 1902-ben a templom közelében telket vásárolt, amelyre 7072 korona értékben új 2 tantermes iskolát építetett fel, tanítói lakással. Ebből az időből két tanító neve maradt fenn: Kecskés József kántortanító és Matyasovszky Győző tanító.

Vissza az oldal tetejére>>