|
|
Kunhegyes város címere
 Kunhegyes régi település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza bal partja közelében, a Kokot-ér partján. A terepalakzatok, az itt élő etnikumok és az életmód meghatározó motívumokat szolgáltattak címerük megalkotásában. Kunhegyes címere aranyos szegélyű csücskös talpú pajzs, amely a pajzsderék és -talp találkozásában csúcsosítva van.
folytatás>>
|
Kunhegyes földrajzi helyzete
...Kunhegyes az ország keleti harmadában, az Alföld középső részén, a Tiszától 13-15 km-re keletre helyezkedik el. Nagyhatárú település, területe 143 km2 (8573 kh). A település a Kakat-ér mentén húzódó ármentes térszínen alakult ki,...
folytatás>>
|
Kunhegyes története
Időszámításunk kezdetén az I. században a Duna-Tisza közén sarmata-jazig népek laktak, miként ez római történetírók munkáiból kitűnik. A sarmata-jazig népek a Duna-Tisza közén kívül a Tiszántúl északi részében, a jelenlegi Kunhegyes területén is megfordultak. Mutatja ezt az a körülmény, hogy Kunhegyesen 1929-ben a Pénzeskert háta mögött lévő cibakhalmi dűlőben, Szondy László gyógyszerész földjén, gyümölcsfaültetés közben olyan csontvázat találtak, melyről a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kiküldött régészeti szakértője a helyszíni körülményekből és az előkerült leletekből (ruhadíszek és egyéb tárgyak) megállapította, hogy a talált csontváz sarmata-jazig nő csontváza és a III.-IV. századból való.
folytatás>>
|
Feketicsi kiköltözés
Kunhegyesen a jászkun földek megváltása után nagybirtok rendszer nem alakult ki. 1000 kt holdnál, nagyobb földbirtokkal egy család sem rendelkezett a községben. Viszont a Nagykunságot környező földeken, ahol még a feudális társadalmi viszonyok uralkodtak, kialakultak a nagy majorságok. A földesurak a kezelésükben lévő birtokokat a jobbágykéztől megművelt földek elragadásával növelték meg, helyette a jobbágyoknak a megnövekedett robotszolgáltatásokat adták. Ezek a földesúri intézkedések felgyorsították a jobbágyság vagyoni tagozódását, ugrásszerűen növekedett - a kevés vagy semmi földdel, esetleg még házzal sem rendelkezők - zsellérek száma, akik a major-sági földeken szegényes életet biztosító részmunkára kényszerültek.
folytatás>>
|
Kunhalmok
Jász-Nagykun-Szolnok megye, ezen belül a Nagykunság tipikus alföldi táj. Nincsenek magas hegyei, még alacsonyabb dombok, halmok is csak ritkán szakítják meg, a végtelen síkság egyhangúságát Ennek a vidéknek a szépségét általában csak azok tudják felismerni, szívükbe zárni (vagy még azok sem), akik ezen a tájon születtek és itt nőttek fel. Petőfi Sándor, pl. olyan szépeket tudott írni az Alföldről, amellyel a legnagyobb festőművész sem versenyezhet.
folytatás>>
|
Református templom építése
 Kunhegyes már az Árpád-házi királyok idejében is létezett, s Hegyesegyháza néven szerepelt. Neve után arra lehet következtetni, hogy parókiával és templommal is rendelkezett, amely abban az időben még katolikus templom lehetett. Írásos bizonyítékokkal azonban nem lehet következtetésünket alátámasztani.
Konkrétabb adataink vannak már a török hódoltság idejéből, amikor a XVI. sz.-ban a reformáció térhódítása hazánkban is felgyorsult. Különösen a törökök által megszállt területeken terjedt gyorsabban ez az új hit, így pl. a Nagykunságban is. Mi lehetett ennek az oka?
folytatás>>
|
Katolikus templom építése
 Kunhegyesen már 1820-ban róm. kat. plébániát, alapítottak a mai Dózsa György utcában. Ekkor még elenyésző volt. a katolikusok száma a községben (kb. 30 fő). Az első plébános 1820-1850-ig Jenes Ambrus volt. A parókia is megépült. 1821-ben a mai templom környékén, de még nádfedeles kis parókia volt. A Visitátió Canonica, amely 1831-ig tartalmazza a róm. kat egyházközség történetét, már említést tesz olyan épületről 1821-ben, amelyet iskolai célra használtak és egyben kántori lakás is volt. Valószínű, hogy az első tanítója, aki Ruttner Benedek sarkadi születésű 31 éves ember volt, egyben a kántori teendőket is ő látta el.
folytatás>>
|
Kunhegyesi Híradó
A Kunhegyesi Híradóban jelentek meg ezek az írások, amelyeket a következő oldalakra válogattam össze. Köszönet jár a cikkek szerzőinek (Víg Mártának, Simai Jánosnak, Szabóné Somody Margitnak) kitartó, áldozatos gyűjtő munkájukért, amiért nem engedik, hogy a mai érdektelenséggel teli világban elfeledjük múltunkat. Feltárnak előttünk egy-egy feledésbe merült pillanatot, eseményt, a kápolna történetét, valamint megismertetik velünk Kunhegyes híres szülötteinek élet történetét.
tovább>>
|
Videók
Ezen a lapon Kunhegyesről, valamint kunhegyesiekről készült videókat gyüjtöttem össze. Ezek közül a felvételek közül ajánlom a kedvencemet, mely Berecz András mesemondóval készült. A Duna TV-ben vetítettek le a "Szerelmes földrajz" című sorozat részeként, Kunhegyesről és a Nagykunságról. A felvételen láthatunk riportot többek közt Oláh Lajos gyűjtővel, valamint Berecz András mesél, a kunhegyesi kettéhasadt templom történetéről is.
tovább>>
|
|
|
| |
|
| |
Vissza az oldal tetejére>>
|
|
